logo

Horgászként rendszeresen jársz ki a természetbe? Hosszabb-rövidebb időt töltesz el a vízparton? Téged is zavar, ha a víz büdös és zavaros, vagy ha esetleg már döglött halak is lebegnek rajta? Te biztosan láttál már a vízben sok olyan élőlényt, ami minket is érdekel! Azt már régóta tudjuk mitől döglik a hal, de ezentúl azt is szeretnénk tudni, hogy ez mikor és hol következik be és azt milyen élőlények képesek elviselni

Vegyél részt az országos felmérésben, légy te is
TUDÓS HORGÁSZ!

A kutatás célja

Hogyan segíthetsz ebben?

A vizek jó állapotban tartása egy kötelező állami feladat, de a vizek állapota az intenzív használat és terhelések miatt nagyon gyorsan és folyamatosan változik. A változásnak olyan jelei is vannak, ami a vízen szabad szemmel is látható, ilyen pl. az algásodás, vagy jellegzetes fajok eltűnése. Új fajok megjelenése, esetleg bizonyos fajok túlzott elszaporodása is lehet egy következménye ennek. Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk a vizek állapotáról, és felmérjük milyen mértékben szaporodtak el bennük nem kívánatos élőlények, vagy hol és mikor jelentkeznek igazán nagy algavirágzások, a Te segítségedet is kérjük! Ha éppen horgászol, vagy csak a vízparton jársz, kérjük oszd meg velünk a látottakat.

Miben segíthetsz még?

Horgászat közben számos olyan élőlénnyel találkozhatsz, amelyekkel kapcsolatban talán észre sem veszed, de mégis értékes megfigyeléseket teszel. Ezek az élőlények ott vannak a közvetlen környezetedben, és még ha nem is tudod a nevüket, de többségüket valószínűleg már láttad a természetben. A felmérés keretein belül szeretnénk néhány többnyire feltűnő, gyakori, vagy a horgászati tevékenységekkel valahogyan kapcsolatos élőlényekről előfordulási adatokat gyűjteni az országban.

Tudj meg többet ->

Algavirágzás – zöld víz – halpusztulás? Ne értsük félre a jelenséget!

Az elején fontos tisztázni, hogy az algák természetes alkotói a vízi élőlényközösségeknek, de mennyiségük akár napról napra is jelentősen ingadozhat. Mennyiségüket a vízben számos tényező befolyásolja, úgymint a víz- és a levegő hőmérséklete, adott időpontig a meleg napok száma, a csapadék mennyisége, a víz tápanyag tartalma. az algát fogyasztó szervezetek (zooplankton, alga evő halak) mennyisége, stb. Ezek (és sok más tényező) jelentős hatással van annak a jelenségnek a kialakulására, amit a köznyelv algavirágzásnak hív és ami bizonyos esetekben akár halpusztuláshoz is vezethet. Ahogy a halaknak, úgy az algáknak is sok fajuk van, ezek között vannak veszélyesebbek, de többségük nagy mennyiségben sem okoznak károkat. Számunkra az a kérdés, hogy milyen mértékben érintettek a hazai vizek az algavirágzás különböző típusaival. Szeretnék még alaposabban megérteni, hogy algavirágzás mikor és milyen tényezők együtt állása esetén alakul ki.

 

 

 

Egyéb adat- és képszolgáltatási lehetőségek

Egyéb adat- és képszolgáltatási lehetőségek

Horgászat közben az élővilág számos különleges tagjával találkozhatsz. A kutatásunk egyik kiemelt célja, hogy az élővilág egyes feltűnő, gyakori, vagy valamely ökológiai szempontból különleges tagjairól a te segítségeddel gyűjtsünk különböző adatokat. Ha bármelyik itt szereplő élőlény egyedeinek elterjedésről van tudomásod, esetleg fényképes dokumentációd, ne habozz azt velünk a tudós horgász alkalmazáson keresztül megosztani!

Óriás mohaállat (Pectinatella magnifica)

Óriás mohaállat
A mohaállatok (Bryozoa) az állatvilág, azon belül az ősszájúak egyik törzse. Általában tengervízben élnek, csak kb. 50 faj édesvízi – ezen belül Magyarországon tíz fajuk él. Többnyire telepesek, egy-egy telepben rengeteg egyed él együtt. Aktív helyváltoztató mozgásra többnyire képtelenek, szilárdan lenőnek az aljzatra. A megjelenésük az egészséges ökoszisztéma és a jó vízminőség mutatója. Hazánkban az óriás mohaállat viszont idegenhonos élőlény: az országban először a Ráckevei Duna-ág alsó szakaszán 2011-ben találták meg, de a közelmúltban például a Tisza-tóban is megtelepedett, valamint további új előfordulásai az ország teljes részén várhatóak.

Amuri kagyló (Sinanodonta woodiana)

Amuri kagyló
Magyarország legnagyobb méretű kagylója, egyben legnagyobb puhatestűje. Hazánkban inváziós fajnak számít: a 60-as években hurcolták be Kelet-Ázsiából, ott honos pontyfélélék hazánkba telepítésével, azóta pedig jelentősen elszaporodott, ma már az egész országban megtalálható. Az őshonos kagylófajoknál ellenállóbb és szélesebb ökológiai tűrőképességű. Elterjedésének pontosabb ismeretével képet kaphatnánk a vizek kagylófaunáját és fertőzöttségét érintő ökológiailag releváns kérdésekre, így ha amuri kagylót találtál a horgászvizedben, kérjük, jelezd azt felénk!

Cifra rák (Orconectes limosus) és egyéb idegenhonos tízlábú rákok

Cifra rák

Magyarország rákfaunájában jelenleg három őshonos (a kövi rák, a folyami rák és a kecskerák) és nyolc idegenhonos, potenciálisan inváziós fajról van tudomásunk. A cifra rák amerikai származású, Magyarországon általánossá vált inváziós faj. A faj az őshonos rákfajok számára végzetes rákpestis (Aphanomyces astacis) tünetmentes hordozója, az így megüresedő élőhelyeket rendkívül gyorsan elfoglalja. Mivel egyes idegenhonos rákok nagyon hasonlítanak őshonos társaikra, a tízlábú rákokat szakértők is csak egyes határozóbélyegek aprólékos vizsgálata után tudják azonosítani, így ha tízlábú rákkal találkozol horgászat közben, arra kérünk, hogy lehetőleg közelről fényképezd le az állatot, és küldj el nekünk akár több fényképet is!

Amurgéb (Perccottus glenii)
Amurgéb Az amurgéb egyike a jelenleg is terjedő inváziós halfajainknak. Európában kelet-nyugat irányban terjed, melyet valószínűleg nem megfelelően ellenőrzött haltelepítések segítenek. A faj Kelet-Ázsiából származik. Eredeti elterjedési területe magába foglalja az orosz távol keletet, észak-kelet Kínát és Észak-Korea északi részét. Magyarországon 1997-ben, a Tisza-tóban találták meg elsőként a fajt; 2003-ban már a Tisza teljes szakaszán előfordult. Kis növésű, zömök testalkatú, különlegesen mintás hal, jellegzetessége ezen kívül, hogy két hátúszója van, mely egyértelműen elkülöníti a lápi póctól. Inváziós halfajként jelentősen átformálja környezetét, és számos őshonos halat kiszoríthat élőhelyéről, például a védett lápi pócot is, ahogy ez a Tisza felső szakasza menti élőhelyeken már jól látható.
Folyami géb (Neogobius fluviatilis) és egyéb ponto-kaszpi gébek

Folyami géb

A ponto-kaszpi elterjedésű gébek inváziója a Dunán keresztül napjainkban is tart. A fajok a ponto-kaszpi régió (Fekete-, az Azovi- és a Kaszpi-tenger) sekély partmenti, félsós részein élnek, de édesvízbe is messze felvándorolnak. Mindegyik faj kisméretű, a testhosszuk csak ritkán haladja meg a 12-15 cm-t. Különös ismertetőjegyük a páros hátúszó mellett, hogy a hasúszók tapadókorong szerűvé olvadtak össze. Hazánkban több fajuk fordul elő, mindegyik idegenhonos. Inváziós fajokként a gébek más hazai halfajok életterét veszélyeztetik.

Lápi póc (Umbra krameri)

Lápi póc
A lápi póc a Duna vízrendszeréhez tartozó reliktum, endemikus (bennszülött) faja, elterjedésének fő területét a Kárpát-medence alkotja. Hűvös, tiszta vizű mocsarakban, tőzeggödrökben, lápokban, növényzettel sűrűn benőtt alföldi tavakban fordul elő, illetve kifejezetten kedveli a mocsarakban húzódó, keskeny csatornák növényzettel borított oldalát. Állományának jelentős csökkenését a mocsarak lecsapolása és újabban az ellenségeként megjelenő amurgéb is fenyegeti.

Réti csík (Misgurnus fossilis)

Réti csík
Európa és Ázsia különböző részein honos. Európa északi és keleti részében szinte mindenütt előfordul. Középtermetű hal, angolnaszerűen megnyúlt, hengeres testtel, mely jellegzetesen hosszirányban sávozott. Élőhelyei a hazai árterek, mocsarak, lápok iszapos fenekű helyei, de megtalálható a folyóvizek lassú folyású, iszapos szakaszain is. Korábban tömegesen fordult elő, fontos böjti tápláléknak számított, és a csíkászatot a 19. századig, mint a halászat külön ágazatát tartották számon. A nagy folyószabályozások és a mocsarak lecsapolása miatt megfogyatkozott a Magyarországon található állománya, ezért védelmet élvez. A lápi póccal együtt élőhelyei jelentősen megritkultak az országban, így ha találkozol példányával, jelezd nekünk azt az alkalmazáson keresztül!

Mocsári teknős (Emys orbicularis)

Mocsári teknős
A sekély, iszapos síkvidéki állóvizeket kedvelő hüllő. Márciustól októberig-novemberig főleg a reggeli és az esti órákban aktív, télen pedig az iszapban keres menedéket. Hazánk egyetlen őshonos teknősféléje, mely az utóbbi évtizedekben jelentősen megritkult, részben az élőhelyeinek eltűnése, részben az idegenhonos vörösfülű ékszerteknős térnyerésének következtében.

Vörös és sárgafülű ékszerteknős (Trachemys scripta elegans, Trachemys scripta scripta)

Vörösfülű ékszerteknős
Az akvaterráriumok kedvelt díszállatai. Eredetileg az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részén őshonosak, de behurcolásuk után világszerte számos helyen, így hazánkban is megélnek. Szabadon engedett példányaikból néhol életképes, az őshonos mocsári teknőst (Emys orbicularis) apránként kiszorító populációk alakultak ki. Hazánkban még nem dokumentálták szaporodásukat, azonban közvetett negatív hatásuk a mocsári teknősökre ettől függetlenül is valószínűsíthető: egy kutatás adatai alapján ugyanis azokon a területeken, ahol a vörösfülű ékszerteknős betelepült, a mocsári teknősök testtömege átlagosan kisebb, mint ahol nincs ékszerteknős. A mocsári teknős védelme érdekében kérlek jelezd, ha találkozol velük!

Nagy és kis kárókatona telep (Phalacrocorax carbo, Microcarbo pygmeus)

Kárókatona telep
A nagy kárókatona jobbára tavakban, ritkábban folyókban víz alá bukással keresi halakból álló táplálékát. Kedvenc élőhelyein telepesen fészkel. Gyakran halastavak halállományát fogyasztja, mellyel a horgászok és a halastavak üzemeltetőinek rosszallását egyaránt kivívja. Nem védett. A kis kárókatona rendszeres, de ritkább fészkelő madárfaja hazánknak. Fokozottan védett. Ha észlelted bármelyik fajt, vagy azok nyomát (fészkelőtelep, halfogyasztás különböző nyomai), küldd el nekünk az alkalmazáson keresztül a vonatkozó információt!

Vidra (Lutra lutra)

Vidra

Vízben és vízpartokon élő, ragadozó emlősállat. Hazánkban rejtőzködő, jobbára éjjeli életmódot folytató emlős. Jelentős halfogyasztó, horgász és halastavak gyakori vendége. Az egyik olyan élőlény, mellyel a horgászok szinte biztos, hogy többet találkoznak, mint akár a faj szakértői is. Ha tudomásod van horgászhelyeden vidra előfordulásáról, netalán a faj helyi előfordulásának valamely nyomába (ürülék, haltetem) botlottál, oszd meg velünk azt az alkalmazáson keresztül!     

Hód (Castor fiber)

Hód
Hazánk és Európa legnagyobb, jellegzetes rágcsálófaja. Állománya a 19. században jelentősen megfogyatkozott, a védelmi intézkedéseknek köszönhetően azonban a 20. század folyamán korábbi elterjedési területének nagy részét visszafoglalta. Az állat, vagy valamely nyomának (rágás, kidőlt fa, gát) észlelése esetén kérjük keresd fel a https://hodterkep.hu/ honlapot, és töltsd ki az ott található kérdőívet.

Kik vagyunk?

Dr. Lukács Balázs András
tudományos főmunkatárs
kutatásvezető

Dr. Löki Viktor
tudományos munkatárs
kutatásvezető

Ökológiai Kutatóközpont

Vízi Ökológiai Intézet

Tisza-kutató Osztály

Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport

Kutatócsoportunk a vízi- és vizes élőhelyek működésének rendszerszintű kutatásával foglalkozik. Foglalkozunk a vízi- és vizes élőhelyeken található élőlényközösségek szerveződésével, ritka és adathiányos fajok elterjedésének térképezésével, és olyan fontos ökológiai jelenségek vizsgálatával mint pl. invázió és klímaváltozás. Ehhez a kutatócsoport olyan alapkutatásokat végez, ami a fajok terjedését, igényeit, jellemzőit, közösségeik szerveződését-működését igyekszik feltárni. Az alapkutatások mellett fontos szerepet tulajdonítunk az eredmények gyakorlati alkalmazásba történő átültetésének. A vizek minősítéséhez és bölcs hasznosításához szolgáltatunk adatokat, ismereteket.

A magyar horgászokat érintő párbeszéddel, horgászok ökológiai tudásával a kutatócsoport 2020 óta foglalkozik; célunk a horgászok ökológiai tudásának és percepcióiknak az alaposabb megismerése, illetve hogy a horgászokkal kezdeményezett párbeszéd a felszíni vizeinket érintő legfontosabb ökológiai vonatkozásokat a jövőben feltétlen érintse.

Partnerek:

Dr. Nagy Jenő
tudományos munkatárs, HUN-REN-DE TBKCS, projektkoordinátor, DataExpert Services Kft.

Dr. Mozsár Attila
tudományos főmunkatárs, HUN-REN BLKI, külső szakértő

Dr. Vitál Zoltán
tudományos főmunkatárs, MATE AKI HAKI, külső szakértő

Nagy András
PhD hallgató, Debreceni Egyetem

Hagyó Attila
PhD hallgató, Debreceni Egyetem

Neményi Zsolt
PhD hallgató, Debreceni Egyetem

Elérhetőség

Ökológiai Kutatóközpont

Vízi Ökológiai Intézet

Tisza-kutató Osztály

Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport

4026 Debrecen, Bem tér 18/C

    Ökológiai Kutatóközpont
    Vízi Ökológiai Intézet
    Tisza-kutató Osztály
    Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport

    Copyright © Tudós Horgász. All rights reserved.